Krisztus az Istenről alkotott ideát jelképezi mindenkor a földi ember számára.
A ránk maradt korabeli történetek az ember akkori felfogóképességéhez igazított értelmezésűek. Az emberi felfogóképesség változtatásával, azaz az emberi tudatszint fejlődésével minden korábbi értelmezés, azaz az aktuális igazságtartalom is törvényszerűen megváltozik.
A nyilvánosság számára hozzáférhetően lejegyzett és azóta sem változtatott Krisztus-korabeli események minden bizonnyal máshogy történtek meg a történelem során, mint ahogyan egyes írásokban máig ránk maradt. Elképzelhetetlen nagyságrendű ideák nyilvánultak meg akkor, melyeket aligha lehetséges utólag pontosan rekonstruálni. A kollektív emlékezetben azonban élően fennmaradt a lényegi mondanivaló, amihez esetenként hozzá is lehetséges férni.
A Krisztusi Lélek fogalma az akkori felfogás korlátai miatt három különböző egyént olvasztott egybe a történelem során.
Mindhárom megtestesülés férfi nemű volt, mert az akkori ember a fejlődésének abban a szakaszában nem tudott volna elfogadni nőt. Istent az akkori kor embere csak Atya-ként tudta elképzelni (és ez az azóta eltelt pár ezer év során így is maradt).
Mindhárom megtestesülés más-más eredetként és más-más feladattal érkezett az emberek közé.
******Hogy honnan lehet hozzáférni a néhány ezer évvel ezelőtti események „tényleges” valóságához? Például mély meditáció alatt megjelent történetekben, eseményekben, vagy más megváltozott tudatállapotban tapasztalt események során. Esetleg szellemi entitásokkal történő közvetlen kapcsolatfelvétel során a tőlük kapott és lejegyzett tanítások és információk által.
(Magával a Krisztusi Lélekkel is fel lehetséges venni a közvetlen kapcsolatot-ha ő maga is hozzájárul.)
Megjegyzendő, hogy mindannyian fel tudnánk magunkat fejleszteni ilyen szintű tapasztalásokhoz. Amíg ez hiányzik, a mások szűrői által szerzett információk tartalmainak számunkra igaz valódiságát a lelkünk minden esetben testérzettel képes számunkra jelezni.*******
A három Krisztus-személyiség valóban megszületett a Bolygón és valóban testté lett közöttünk-de nem egyazon időpontban és nem pontosan ugyanazon helyen.
Célzottan érkezett mindhárom megtestesülés éppen arra a történelmi területre, ahová. Ott volt feltétlenül szükséges az akkori energiákat átkódolni, ott volt szükséges az emberek jellemében gyökeres változást okozni az egész Föld Bolygó fejlődéséhez.
Az első Krisztus-személyiség Keresztelő Jánosként azonosítható. Feladatát teljesítette.
A második Krisztus-személyiség Jézus Krisztus volt. Feladatát teljesítette.
A harmadik Krisztus-személyiség Saul vagyis Pál volt. De feladatát nem teljesen jól értette meg és küldetése szándékától függetlenül elbukott. Emiatt el fog újra érkezni, hogy felszámolja az általa okozott torzulásokat. Amikor Saul újra eljön, mindhárom személyiségrészt tartalmazni fogja. A jelenlegi információk szerint most sem fogják felismerni igaz valójában, és nem lesz dicsőséges kinyilatkoztatása. De „rendbe kell hoznia” a kereszténységet és új gondolati rendszert kell megalkotnia, mivel addigra a kereszténység romokban fog heverni, és minden vallás komoly válságba kerül. Egy vallási dráma elindítója lesz. Az Ő üzenete az egyén és minden létező viszonyáról szól majd. Egyértelműen megadja majd a módszereket, melyek által minden ember belsőséges kapcsolatot létesíthet saját felsőbb entitásával, mely bizonyos mértékig közvetítő az ember és minden létező között. Megtanítja minden embernek a belső érzékek használatát, ezáltal lehetővé teszi az igazi spiritualitás elérését. A 2075-ös évre már mindez végbe megy…
A mi mai emberi felfogásunk szerint a 12 Tanítvány sem ember volt eredendően, hanem egy-egy személyiségtöredék, amit maga az összeadódott 3 Krisztusi Lélekrész alkotott meg. A 12 Tanítvány mindegyike az ember egyéni személyiségének valamely tulajdonságát jelképezi. Minden képviselt emberi tulajdonságnak elbukása után meg kell váltódnia, újjá kell születnie bennünk a teljességig. Ahogy a 12 Tanítvány is kivétel nélkül megtette ezt.
Péter-az Isteni Törvény apostola. Útjáról minduntalan eltévelyedett, nehezen látta meg a nyilvánvalót, mert a hitét folyton elvesztette.
Tamás– az Isteni Akarat apostola. Útját a vezettetéstől becsukott szemmel járta, mert folyamatos kétely gyötörte.
János -az Isteni Kegyelem apostola. Az Úr figyelmét, szeretetét önzőségében magának, magáért követelte a hiányai betöltésére, a gyengeségei erősítésére.
Jakab -az Isteni Szeretet apostola. A bizonyságot minduntalan érteni akarta és nem hagyatkozott a szívére.
Máté – az Isteni Akarat apostola. Sosem mutatott hálát, elveszejtette az időt a köszönetre.
András -az Isteni Kegyelem apostola. Újabb és újabb megerősítésre várva kételkedett egy helyben toporogva a saját alkalmasságában, nem engedte szívébe a kapott jelet, ezért késlekedései miatt elvesztegette a sorsát, jóval kevesebbet tett, mint tehetett volna.
Fülöp – az Isteni Akarat apostola. Sokáig engedte az elme uralmát, utat nyitott a sötétség angyalának, hogy a szívétől eltérítse. Nézett, de nem látott, volt füle is, de nem hallott. Ott volt, de nem élt.
Kánai Simon (Simon Zelotes) – az Isteni Törvény apostola. Lázadó forrongó énje nehezen fogadott el minden újat. Vitatkozott, ellenszegült.
Bertalan (Nátánael) – az Isteni Kegyelem apostola. Nem tudott önzetlenül jó lenni, nemes szívvel szeretni, megbocsátani. Ítélkezés, kirekesztés, felsőbbrendűség érzés hatotta át sötétségbe fordult elméjét.
Jakab (Alfeus fia) -az Isteni Szeretet apostola. Kiválasztottsága tudatával dicsőséget remélt, hívság kísértette, vágyai beteljesülését szeretete kinyilvánításának vélte. Szeretete és vágyai is önzők voltak, ragyogni vágytak.
Thaddeus-Tádé – az Isteni Szeretet apostola. A félelem és a kishitűség túl sokszor diadalmaskodott felette. Irigység gyötörte, másokat maga fölé emelve távolodott tőlük. Folyton visszaigazolásra, figyelemre vágyott, törődésért sóvárgott, és ennek elmaradása esetén dühös és dacos egyedülléttel büntetett.
Iskariotes Júdás – az Isteni Törvény apostola. Ő jelképezi azt, aki elárulja önmagát. Ő dramatizálta azt a minden egyénben meglévő részt, aki makacsul ragaszkodik a fizikai valósághoz és kapzsiságból megtagadja a Belső Énjét.
A Krisztusi Lélek maga a Belső Én-t testesítette meg. A 12 fizikai személyiségrész és hozzá a Belső Én alkotnak együtt minden földi személyiséget. Ahogy emberi formába öltve Krisztust „körülvették” a Tanítványok, úgy veszik körül a Belső Én-t az egyén fizikai jellemzői is. Egyfelől mindegyiket kifelé vonzza a hétköznapi valóság, másfelől mégis a Belső Én körül keringenek. A Tanítványoknak tehát a Belső Én adott valóságosságot, tehát minden földi jellemvonás annak belső természetéből ered.
Eleven kinyilatkoztatás volt ez, amely testté vált a földi emberek között. Egy kozmikus színmű, amely a mi érdekünkben elevenedett meg. Olyan fogalmakat használt, amelyeket az adott tudatszintű ember képes volt megérteni. A lecke azáltal vált könnyen érthetővé az akkori és mostani ember számára is, hogy az összes benne foglaltatott idea megszemélyesült. Így a 12 tanítvány emberként él tovább a történelemben.
Jézus Krisztus megfeszítésének eseménye nem a mi mai valóságrendszerünkben vette kezdetét. Megtörténtének ideája az emberi psziché mély dilemmáit és jelentéstartalmait hordozza, ezért maga a keresztre feszítés sokkal nagyobb valóságosságra tett szert, mint az akkor lezajlott fizikai események. Akik felfogása még a Bűn és Bűnhődés ideájának kötelékében vergődik, azok vonzódhatnak az ilyesfajta vallási drámához, mert saját szubjektív érzéseik visszhangját hallják benne. Jézus hatalmas paranormális képességekkel rendelkezett …..ez akár más megvilágításba is helyezhetné a közismert eseményeket. (Akit érdekel, járjon utána!)
Amennyiben az ember fizikai idea-képekhez tud csak viszonyulni és személyekkel megtestesítve tudja csak elképzelni az eseményeket, akkor is ugyanaz a tanítás, miszerint a Belső Én-t soha nem lehet elpusztítani, mert az az ember Lényege.
Ez a Dráma azóta is létezik és élő. Csakis mi helyeztük azt a Múltba a felelősségvállalást ilyen módon kikerülve. Krisztus Szelleme a jelenben is érvényes, továbbra is feladatunk az, amiért közénk érkezett. A teljesítés felelőssége, azaz a 12 személyiségrész magunkban történő felismerése és ellbukásának megváltása, valamint a Belső Én elismerése egyénileg a miénk.
Források:
Pásztor Judit tanulmánya („RÉ Egység Törvénye” + „Seth könyve” + Ashayana Deane: „Voyagers II.” könyvek alapján)– 2021
Dr. Czeizel Beatrix, Greskó Anikó – Szólok Hozzád c. könyv – 2013
Kép: Anton Joseph von Prenner
