Visszatérő téma: a pénz energia.
Annyi van, annyi lesz és annyi jön, amennyit az energiarendszeremmel elbírok. Általában először el kell elindítani valamilyen módon az energiát, és utána fog visszaérkezni hozzám. Ahogy indítom, úgy érkezik vissza. Valamilyen indítás nélkül ritkán jön. A sikeres üzletemberek jól értik ezt, és tudják, hogy a jól indított befektetés meg fog térülni. És általában így is lesz. Hogy mi az, hogy jól? Hát valóban akarják, és el is hiszik, hogy úgy lesz. Ám amint kismértékben is kételkedem, annak hatása azonnal teremtő erejű lesz.
A pénzügyi bukásnak is mindig van oka: árat kell fizetni valamiért, amit „elkövettünk” az energia-rendszerünkben akár pénzen kívül valami más formában.
Amennyiben kiindulásként érkezik először hozzánk kisebb-nagyobb bevétel, úgy a rendszer mindig rá fog kényszeríteni az áramoltatásra.
Amikor elfolyik vagy kifizettetődik a kezem közül a pénzem, el lehet gondolkodni, hogy megbecsülöm-e az energiáimat. Azaz szeretem-e saját magamat.
Ugyanis energia a gondolat, a kimondott szó, a biztonság esetére gyűjtögetés és óvatoskodás cselekedete is, vagy a jótétemények. Az energia egyik fajtája megtéríthető, szabadon kiegyenlíthető egy másik fajtájával. Ha bármelyik formájában gátoljuk az áramoltatást, akkor el fogja kezdeni magától tenni azt az életünkben.
Hogy miért nem nyernek emberek a szerencsejátékban? Azon kívül, hogy a nyerés valószínűsége nagyon csekély és esetleg az egész manipulálva van, a legtöbben képtelenek vagyunk elbírni a hatalmas nyeremény súlyát, annak terhét a saját energiarendszerükben, a szűkebb és tágabb környezetük rendszerében. A Világ energetikája sem bírja el bármikor azt a nyereményt.
Könnyen jelentjük ki, hogy mi mindent vásárolnánk össze azonnal, vagy milyen szuper lakásban/házban szeretnénk élni, de tudat alatt belül legtöbbször elképzelhetetlen, hogyan kellene az aktuális tudatszintünk által elbírt összeghatáron felül gondolkodni.
Ha befektetéseink szépen lassan gyarapodnak egy-egy biztonságos pénzügyi megoldással egészen biztos, hogy a mértékét mi magunk maximáltuk valahol tudat alatt az annyit elbírni képes tudatszintünkkel. A nagyobb növekményt el mernénk lelkifurdalás nélkül költeni is? Könnyen mondjuk, hogy elutaznánk a Világ végére, és mi mindent vásárolnénk azonnal, de mellette már minden bizonnyal dolgozik a lelkiismeret vagy tudatalatti, hogy megérdemeljük-e, vagy hogyan is hagyhatnánk ott a biztonságos taposómalmunkat, mi lesz utána. Simán elosztogatjuk gondolatban a szeretteinknek a képzelt nyereményünk részeit, de nem lehetséges számolni az ő energiarendszerük kapacitásával, azok komplex egymásra hatásával, az eladósítás terhével.
Sok nyertes roppant már bele utólag a saját nyereményébe.
Hiszek abban, hogy az Élet vagy a Teremtőnk feladatokkal lát el bennünket: okkal lakunk ott, ahol és okkal vagyunk olyan körülmények között, amilyenben. Ha nem tetszik ami van, akkor valamit meg kell haladnunk az akadálypályánkon. Megtettem mindent, hogy kilépjek a kedvezőtlen körülményből? Azaz indítottam el módosítást az áramlásomban?
Hiszek abban is, hogy kiegyenlítendő karmáink, vagy előző életekben magunkra mért fogadalmaink vannak, amik a jelenlegi életre is kihatnak. Ennek értelmében, aki valaha is (akár másik életben) átkot mért saját magára a pénz témakörében, az hiába reménykedik vagy próbálkozik újra és újra teremtő rituálékkal, valamint fölöslegesen okolja a szerencséjét. Azt az átkot, fogadalmat fel kellene oldani, legalábbis megérteni, hogy fel kell oldani. (pl. csillagnemzetsegek.hu oldal könyvei, meditációi)
Spirituális tanítás, hogy hidd azt, hogy bőségben élsz, mindened megvan, és utána ilyenné is fog alakulni az élet. Tényleg igaz ez, csak többnyire más formában, ahogy azt előre elképzeljük. Mert a pénzen kívül még számtalan más jelenti a bőséget.
A nehéz csak úgy megengedni magunknak. Akarjuk, de valamivel gátoljuk is.
Egy időben rendszeresen hallgattam egy spirituális tanításokat közvetítő, nagyon fiatal, felvidéki lányt, aki arra buzdított, hogy gondolatban gyakoroljuk az egyre több pénz elköltését, így a tudatunk lassanként hozzászokik a magasabb összegekhez, amivel majd már egyre „nagyobban” fogunk tudni gondolkodni a pénzteremtéseinkben. Eszerint mindenki kezdjen el gondolatban elkölteni az első napon mondjuk 50 ezer forintot, majd minden nap 50 ezer forinttal több pénzt, mint előző nap. Tehát minden nap az előző napi pénzösszeget költjük el gondolatban újra, és még plusz 50 ezerrel többet is – bármire, amit csak szeretnénk, és el tudunk képzelni. Papírra vetve könnyebb és érdekesebb. A trenírozás működik a pénzzel való gondolkozási kapacitásunkat tekintve is, és az önismeretünket tekintve is. Sikeres a tréning!
Szóval hogy lehet megteremteni, hogy a jelenleginél több pénzünk legyen? Többek között úgy, hogy kiderítjük, mi gátol még tudat alatt az öröm, a bőség megélésében. Felkutatjuk, milyen hitrendszerekkel akadályozzuk mi saját magunkat, hogy az élet a jelenleginél jobb lehessen, valamint befektetésekbe kell kezdenünk az energia áramoltatásának témáival. Vissza fog érkezni minden befektetés.
Az sem hátrány, ha képessé válunk alázattal elfogadni, amit mi magunk erre az életünkre elvállaltunk. Ennek a pénzen és gazdagságon kívül más oka és küldetése is lehet.
